A feszített tempó című színdarab első felvonását - helyszín Róma - sikerrel vettük, de ma már itt is a második, amelyben Manchesterben van jelenésünk, hogy aztán hétvégén Nápolyban fogadjuk a Serie A, rajtunk kívül még veretlen másik tagját. Nem egyszerű darab, melyet a sors keze illetve a Bajnokok Ligájának sorsolásán részt vevők alkottak közösen, de nincs más választásunk, minthogy végigjátsszuk a darabot.
A címet olvasva az átlagnézőben joggal merülhet a kérdés, hogy vajon miért neveztem el így az angolok elleni meccsünket. A City még csak-csak, de egy Napoli, hogyan is jöhet ide, mikor a Sahtar Donyecktől is kikapott a csapat, na meg a Real - Tottenham párharc mégis csak izgalmasabban hangzik, melyen két eddig hibátlan csapat fogja összemérni tudását. A helyzet a következő. Az Etihadben Európa két legjobb formában lévő, a gólokat ipari mennyiséggel termelő és mellette a védekezésre is odafigyelő csapata fog megmérkőzni egymással. A Napoli úgy áll 100 %-os mérleggel a bajnokságban, hogy letudta a római meccseket, pár meccsen hátrányból felállva győzött és a bajnokság ezen szakaszában még kellően bátor és a feljutásból erőt merítő csapatok ellen is bizonyított. Jut eszembe: épp az előbb futottam bele egy újabb statisztikába, miszerint a csapat életében most fordult elő először olyan, hogy két egymást követő évben is győztesen távozott az Olimpicóból. Vagyis a tavalyi szezon után, ismét kipipáltuk a Laziót és a Romát is. Mondhatjuk, hogy jobb formában már nem is utazhattunk volna el Angliába.
Európa királya a Napoli - átlagpontokban mindenképpen
A fenti statisztika is csak azt támasztja alá, hogy Guardiola nem pusztán azért dicsérte a csapatunkat, mert jófejnek akart tűnni, hanem mert a kellő tisztelet mellett, nézte és elemezte is a játékunkat és Sarri fociját most már kénytelenek elismerni Európa szerte. Hogy ez a nemrég még alsóbb ligás csapatoknál ténykedő, azelőtt a banknál dolgozó zseni csodát művelt ezzel a Napolival.
De az igazi vízválasztó most fog eljönni, hiszen ma az ellenfél sem akárki lesz: a Manchester City nagyjából azt a focit játssza, melyet mi is és eddig ugyanúgy dominál a Premier League-ben, akár csak ki a Serie A-ban. Az ezdőjüket nem kell bemutatni, szerintem idén a PL-ben felérhetnek a csúcsra és a BL-ben is nagyot álmodhatnak, magyarán Guardiola munkája végre beérhet náluk. Jelenleg vezetik a bajnokságot, a Chelsea elleni idegenbeli rangadót behúzták, hétvégén pedig a Stoke csapatát intézték el 7-2-re. Úgy hogy ezeken a meccseken az autóbalesetet szenvedő Agüero pályára sem lépett. A Stoke ellen már leülhetett a padra, de az eredményt elnézve, nem csoda, ha nem erőltették a játékát. Egyébként a szóban forgó meccsen a City már 3-0-ra ment szünetre és mindeközben 84 %-os labdabirtoklást tudott felmutatni.
A labdával a mi játékosaink is barátságban vannak, de jó kérdés, hogy a középpályánk majd hogy tudja feltartóztatni és kiiktatni a játékból a két zsenit, Silvát és De Bruyne-t. Gholaum és Hysajnak ugyanakkor a két szélvész gyors támadót, Sanét és Sterlinget kell megfognia, elöl pedig Agüeróval vagy Gabriel Jesusszal kell majd megküzdeni védőinknek.
Ezen a pályán edzett a csapat
Az ellenfél 29-4-es bajnoki gólarányába belekötni aligha lehet, mégis, ha gyenge pontokat szeretnénk keresni, azt a védelemben kell kutatnunk. Ahogy nálunk, úgy a Citynél is ezt a pontot érzem a legsebezhetőbbnek és döntő tényező lehet majd a meccs folyamán, hogy mely csapat mennyi labdát tud szerezni és mennyire közel az ellenfél kapujához. A sebesség mindkét csapat támadóiban benne van és ez életveszélyes lehet akármelyik rendezetlen védelemmel szemben. Idegenben Insignének és Callejónnak is óriási védőmunkát kell lehoznia, besegítve ezzel a szélső védőknek; Sane robbanékonyságát pedig ugye senkinek nem kell bemutatni.
Úgy vélem, hogy a csapat kellően tanult az ukránok elleni vereségből: határozottabbnak kell lenni a kapu előtt, ugyanakkor a védekezést magas színvonalon kell majd űzni, hogy egyetlen lehetőséget se adjunk ajándékba az ellenfélnek. A Manchester Cityt aligha fogjuk lekezelni, ettől nem is kell félteni a srácokat. A múltból ugyanakkor nem szabad kiindulni, mert 2011 óta jelentősen megváltozott minden. Annyi kivétellel, hogy akkor is élet-halál harcot vívtunk, csak most jó esetben a csoport elsőség lesz a tét.
