A választ még nem tudjuk, a lehetőség azonban adott. Azt viszont nagyon is jól tudjuk, hogy a továbbjutás szempontjából egy roppant fontos meccs fog következni, amit mindenképp muszáj lesz megnyerni, ha szeretnénk továbbmenni a csoportból. Minden más kimenetellel csak bonyolítana a helyzetünkön, annál is inkább, mert a csoport másik meccsén nem nagyon várjuk a meglepetést.

Mondhatjuk, hogy könnyű okoskodni a számítógép előtt, miközben a San Paolóban 11 játékos fog nekifeszülni 90 percen át a világ egyik, ha nem a legjobb csapatának. Mely 11 játékosnak nem csupán azt kell bizonyítania, hogy az angliai odavágó egy kisiklás volt és lehet olyan szinten teljesíteni, mint az ellenfél, hanem egyszerűen jobbnak kellene lennie tőle. Viszont beszélni kell róla, mert a Napoli most igen csak szorult helyzetbe került a három begyűjtött egységgel féltávnál és egy rossz eredmény bizony sorsdöntő is lehet. A Sahtar otthon fogadja a Feyenoordot és a Hollandiában aratott győzelmük után, nagyban mernénk fogadni az újabb sikerükre. Az igaz, hogy tavaly sem volt túlzottan rózsás a helyzet - pedig a csoportunk ha könnyebb nem is, de talán kiegyensúlyozottabb volt - és rögtön bevillannak a Besiktas elleni szenvedős meccseink: vereség a San Paolóban, soványka döntetlen Isztambulban. Majd otthon döntetlen a Dinamo KIjevvel és csak Lisszabonban sikerült kiharcolni a továbbjutást, igaz csoportelsőként. 

Ma nem beszélhetünk az első helyről, mert ez a City, ha nem is annyira, amint azt az első meccs mutatta, de a többiek előtt jár és nem lövünk túlzottan mellé azzal, hogy valószínűleg az első helyen fognak továbbmenni. Az első helyről szőtt álmainkat mi elrontottuk már rögtön az első meccsel. A további feladatunk számunkra nem más, minthogy több pontot gyűjtsünk a Sahtarnál, lehetőleg ma megkezdve ezt a turnét.

2011. 11. 22. - Cavani góljaival 2-1-re verjük a Manchester City-t

Sarri amúgy a sajtótájékoztatón - ha lehet ilyet mondani, mert szerencsére a stílusa nem egy mourinhói - elkezdte a hadviselést, illetve a bátorságfröccsök csepegtetését játékosaikba. Szerinte senki, így a Manchester City sem verhetetlen, a futballban nem létezik ilyen. Azonban övék Európa legjobb csapata, melyet a világ legjobb edzője vezet. Viszont azt már a maga stílusában tette hozzá, hogy szeretne látni egy olyan khm... játékost, aki még soha nem szerzett döntő gólt. Olyan arcokat szeretne látni a pályán, amelyektől az angolok összecsinálják magukat.

A maestrónak egyébként nem nagyon tetszik, hogy folyamatosan Sacchihoz és Guardiolához hasonlítják, mivel ő még nem semmit nem nyert, szemben a másik kettő elég sok mindent. Jelezte is a különféle médiumoknak, pl. a Sky-nak is is, hogy mellőzzék már ezt a témát. Ez Sacchira nézve sértő, aki óriási hatással volt mind az olasz, mind pedig az európai focira. Az összehasonlítást - most épp - Alberto Bigon mondta, aki scudettót nyert 1990-ben a csapattal és édesapja annak a Riccardónak, aki nemrég még sportigazgató volt nálunk. 

Amúgy pedig ha tetszik Sarrinak, ha nem, pont maga a nagy Arrigo Sacchi dicséri agyba-főbe edzőnk fociját, a játékstílust, amit képvisel, nem egyszer kijelentve, hogy önmagára emlékezteti és mekkora egyéniségnek is tartja. Aki nem csak a győzelmet akarja elérni, de ugyanannyi energiát fordít arra is, hogy milyen játékkal érje le azt. Ma , azt hiszem, hogy bőven elégedettek lennénk, ha egy csúnya, célfocival szereznénk három pontot. Reméljük, hogy így is lesz.

Forza Napoli!