Amikor pár hónapnyi kihagyás után újraindult a blog és vele együtt az élet a facebook oldalunk, ígértünk egy olyat, hogy szót fogunk ejteni a hosszúra nyúlt szünetről. Nos, ennek épp most jött el az ideje és hogy a Chievo elleni bajnoki után, a bergamói fellépést sem sikerült megtekinteni, összefoglaló poszt híján erről tudunk írni. Alább szó esik majd a jelenlegi helyzetről, a múltról, arról, hogy miért döntöttünk úgy, hogy folytatjuk ezt az egészet, amit pár éve az útjára indítottunk és természetesen nem hagyhatjuk szó nélkül jövőbeni terveinket sem. Tehát nincs is más hátra, minthogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Illetve, ha a mögöttünk hagyott bajnokiról kérdeznétek, nos az a véleményem, hogy sajnos benne volt a pakliban egy bukta. Egyrészt az Atalanta ritkán adja nekünk oda a három bajnoki pontot, másrészt a Benfica ellen kiadott magából mindent a társaság. Ugyanakkor találkoztunk már a jelenleginél erősebb Atalantával is, így gondolhattuk volna azt is, hogy be fogjuk zsebelni a fontos pontokat. Keseregni már nem érdemes, előre kell tekinteni, mi pedig térjünk vissza eredeti témánkhoz.

Kezdjük először egy lényeges dologgal. Sokszor írjuk úgy a posztokban, vagy a facebook felületen, hogy úgy véljük, szerintünk. Vagyis általában többes számban fogalmazunk, hogy mi szerkesztők/bloggerek miképp vélekedünk egyes dolgokról. A helyzet a következő: ezt a blogot és minden hozzátartozó részét pár év óta már csak egy ember vezeti. Korábban hárman is írtuk a posztokat, sőt beugró bloggerünk is volt, de ma már csak én, korábbi nevemen Pietro87 - egyébként alapító - maradtam meg. A T/1-ben való írás csak jobban hangzik, mint négy évente a választások előtt az ígéretek. De ezek után most már E/1-ben jön minden.

Ebből is következik az, hogy alkalmanként miért is nem frissülnek úgy a dolgok, ahogyan kellene. Részben tehát azért, mert egyedül partizánkodok a felületen és ehhez szorosan kapcsolódik, hogy néha úgy éreztem, belefáradtam az egészbe. Így volt ez a tavalyi szezon végéhez közeledve és végig a nyáron, hogy úgy éreztem itt az ideje befejezni. Majd valaki vagy valakik máshol folytatja/folytatják az írást. Ehhez még hozzácsapódott, hogy hosszú évtizedek után végre a magyar válogatott is kijutott egy nemzetközi eseményre és így minden eltörpült mellette, még a klubfutball is arra az időszakra. A nyár végéhez közeledve azonban úgy éreztem, hogy nem feltétlenül kellene a kukába dobni mind azt, amit 2011 májusában útjára indítottam, ezért új erőre kapva, elkezdtem itt írni és a facebook oldal is frissítésnek indult. 

Ugyanakkor tudtam, hogy az újraindulás után is lesznek kihagyások - remélhetőleg kisebbek, mint korábban -, hiszen tisztában voltam azzal, hogy mit tudok bevállalni. Az előző hónap sűrű meccsdömpingjét lehetetlen volt egymagamnak végigzongorázni, mikor a kedd-szerda ritmusban nem csak a Bajnokok Ligája esett be, hanem Serie A meccs bekopogott az ajtón. Arról nem is beszélve, hogy ha az embernek is összejönnek a dolgai, akkor néha a kettőt együtt nehezen lehet vinni. Munkahelyi kötelezettségek illetve az, hogy ismét belevágtam a megyei fociba, nem engedték, hogy lássam előző két bajnoki összecsapásunkat. Utóbbival kapcsolatban mellékszálként annyit jegyeznék meg, hogy a Napoli meccsével egy időben léptünk pályára és mindketten első vereségünket könyvelhettük el, egy papíron jóval gyengébb csapat ellenében. Szóval a vasárnapom duplán szomorú volt.

A jövőbeni tervek részeként tűztem ki és már egy ideje gondolkozom is rajta, hogy bővíteni szeretném a szerkesztői gárdát. Munkamegosztás miatt, ha éppen az egyiknek elfoglaltsága adódik ez mindenképpen jó. Azért is, mert egy új ember érkeztével változatosabbá válhat mind a facebook oldal, mind a blog, mert mindenki más szemszögből látja, közelíti meg a dolgokat. Tehát itt szeretném a figyelmeteket felhívni, hogy szívesen várom az olyan posztolni vágyókat, akik idejükből kiszakítva egy kicsit, szívesen szentelnének időt a blogra. De azok jelentkezését is szívesen várom, akik ugyan nem szeretnének csatlakozni, de van mondandójuk egy-egy meccsről, netán élőben látta a csapatot és élményeit megosztaná a többiekkel, vagy csak helyzetjelentést adna a csapatról. Írjatok üzenetben a facebook oldalra, vagy forzanapoliblog10 kukac gmail pont com címre és aztán megbeszéljük a többit.

Ahogy azt az előbb is írtam, a Napoli blog 2011 májusában, pontosan a hónap 13. napján egy péntek éjszakán vette kezdetét, amikor megszületett az első poszt. Visszaemlékezvén az azt megelőző napokra, hetekre, feltűnt, hogy az NSO felületén egy kis dobozban (Népsport) különféle írások vannak és ezekre a linkekre rákattintottam, majd beleolvastam a posztokba. Ekkor pattant ki a fejemből az az ötlet, hogy akár a Napolinak is lehetne egy ilyen hely, ahol írhatnék a csapatról és ahol a csapat magyar és Magyarországon elő olasz szurkolói egymásra találhatnának. Azóta volt olyan időszak, mikor csak a facebook oldal üzemelt, volt, hogy a re előtaggal megáldott blogfelületre költözött a blog - egy poszt erejéig -, s most itt írom a posztokat. Ahol elindult minden, az a felület már megszűnt, a következő állomáson én zártam be a kapukat, ez pedig remélhetőleg még nagyon sokáig nyitva lesz. Sok változáson keresztül ment a blog, de a lényeg az, hogy valamilyen módon mindig tovább tudtam vinni egy újabb helyre és meg van nekünk.

Beszéltem, hogy sok tervem van a boggal kapcsolatban. Vannak a fejemben olyan posztok, amik tényleg csak a megírásra várnak, de ettől komolyabb célkitűzések is hevernek a fiókban. A közeli tervek részeként szerepelnek, hogy mindkét, korábban már említett felület folyamatosan frissüljön, szeretném azt, hogy ha csak egyetlen egy fővel is, de bővüljön az írói csapat. Távoli céljaim közt pedig - még mindig -, hogy legyen egy szurkolói oldalunk, amelynek részeként a blog is hozzátartozna és továbbra is működne. Na és egy hivatalosan bejegyzett szurkolói csoport, amely együtt ki tudna utazni meccsekre, egyéb összejöveteleken, közös meccsnézéseken venne részt. 

Röviden ennyit szerettem volna erről a témáról írni és most akkor vissza a foci részéhez.