Ha az augusztusi meccsekre, mint bevezető könnyed előételként tekintünk, akkor a szeptemberi menü egy igen tartalmas, többfogásos étel lehetne, miközben már túl vagyunk egy októberi, bergamói desszerten is. Ez utóbbi már annyira nem nyerte el tetszésünket, viszont a mögöttünk hagyott hónap valami egészen fantasztikusra sikerült. Ha valaki azt mondja nekem, hogy a hat szeptemberi meccsből ötöt is behúz a csapat, miközben a maradék egyet döntetlenre adja, gondolkodás nélkül írom alá azt a papírt. Azt pedig mi nagyon is jól tudjuk, hogy az az egy döntetlen, hogyan is lett végül döntetlen. Nos, ezek után nincs is más hátra, minthogy átnézzük a szeptemberi legeket.

Amikor pár hónapnyi kihagyás után újraindult a blog és vele együtt az élet a facebook oldalunk, ígértünk egy olyat, hogy szót fogunk ejteni a hosszúra nyúlt szünetről. Nos, ennek épp most jött el az ideje és hogy a Chievo elleni bajnoki után, a bergamói fellépést sem sikerült megtekinteni, összefoglaló poszt híján erről tudunk írni. Alább szó esik majd a jelenlegi helyzetről, a múltról, arról, hogy miért döntöttünk úgy, hogy folytatjuk ezt az egészet, amit pár éve az útjára indítottunk és természetesen nem hagyhatjuk szó nélkül jövőbeni terveinket sem. Tehát nincs is más hátra, minthogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. Illetve, ha a mögöttünk hagyott bajnokiról kérdeznétek, nos az a véleményem, hogy sajnos benne volt a pakliban egy bukta. Egyrészt az Atalanta ritkán adja nekünk oda a három bajnoki pontot, másrészt a Benfica ellen kiadott magából mindent a társaság. Ugyanakkor találkoztunk már a jelenleginél erősebb Atalantával is, így gondolhattuk volna azt is, hogy be fogjuk zsebelni a fontos pontokat. Keseregni már nem érdemes, előre kell tekinteni, mi pedig térjünk vissza eredeti témánkhoz.

Különös egy találkozó volt a Bologna elleni összecsapásunk, mert a 90 perc során egyszerre jött ki a Napoli összes gyengesége és erőssége is. Legalább is egy része biztos és ezzel párhuzamosan egyszerre tudtuk imádni és szidni ezt a csapatot, hiszen Sarri fiai mindkét dologra adtak lehetőséget. Tehát illik a mérkőzés képére és csapatunkra a címben is szereplő Kowalsky meg a Vega szám, bár, ha jobban belegondolok az "Ennyi csak" című dalukkal is jellemezhetném a Napolit, mert itt nem menő, hogy "kétszer egy folyóba ugyanúgy nem lép senki". Ugyanis Hamsíkék megtették ezt és a Milan elleni meccsünkhöz hasonlóan kis híján már itt is égett a ház, hogy aztán újra egy duplázó támadónk mentsen ki a bajból.

Hosszú kihagyást követően ott folytattuk Bajnokok Ligája szereplésünket, ahol 2013 decemberében abbahagytuk: a Dinamo Kijev legyűrésével fontos pontokhoz jutottunk, mely még nagyon jól jöhet a későbbiekben számunkra. Ugyan az elején egy kicsit ránk ijesztettek az ukránok, de erőt véve magunkon még az első félidő során meg tudtuk fordítani az állást, melyet a későbbiekben is tartottunk. Ugyanezt már nem mondhatja el magáról másik csoportellenfelünk, a Benfica, mely az utolsó percekben kapitulált és így döntetlenre adta a Besiktas ellenében.  Ezek után pedig nem csak annak tudunk örülni, hogy Sarri az Európa Liga után, a BL porondon is győzelemmel debütált, hogy Milik a bajnokság után itt is képes volt duplázni, hanem hogy pontelőnnyel fogadjuk két hét múlva a portugálokat.

Közel három évnyi szünet után ma ismét pályára lépünk az európai klubfutball legmagasabban jegyzett sorozatában, ahol az ellenfél a Dinamo Kijev csapata lesz. A fájó, Arsenal elleni 2-0-ás győzelem és kiesés, valamint Higuaín meccs végi könnyei a múlté; más szelek fújnak ma már Nápolyban. Kereshetjük az okokat, hogy miért lehetett akkor 12 ponttal kiesni, hogy teljesen más lett volna az egész történet, ha Zuniga nem lő öngólt a Dortmund elleni győzelmünk alkalmával, vagy ha az Arsenal a 2-0 helyett csak egy góllal intéz el és akkor előzzük az angolokat. Bosszankodhatunk, hogy ugyanekkor a Zenit 6 egységgel is bejutott a legjobb 16 közé, mi pedig mehettünk az Európa Ligába. Valahol a sors keze is benne van, hogy ennyi balszerencse után vére egy könnyebb csoportból indulunk, miután más célunk nem is lehet, mint bejutni a nyolcaddöntőbe.