A csodálatos magyar EB szereplés és riói hőseink után, végre elkezdődött mindannyiunk kedvenc bajnoksága is, ahol a Napoli is belecsapott a lecsóba múlt vasárnap. Azonban az ütés kissé lecsúszott és a forró massza a kelleténél jobban megégette a nápolyi arcokat; magyarán a Sarri legénység, a tavalyi évadhoz hasonlóan ismét rossz rajtot vett. Akkor vereség volt a Sassuolótól, most pedig az újonc Pescara ellen sikerült botlani úgy, hogy 0-2-ről kellett visszajönni a meccsbe. Így legalább most nem kaptunk ki, de kínos 90 perc volt ez mindenhonnan nézve. Utólag pedig azt is feljegyezhetjük magunknak, hogy míg Sarri egyetlen szezonnyitóját sem tudta megnyerni a Napolival, Benítez két győzelmet hozott össze két szezon alatt. Mégis egyikük a Bajnokok Ligájára koncentrálhat, míg másikuk a Burton Albion ellen. Na és akkor vissza Pescarába.

Lassan hozzá kell szoknunk ahhoz a tényhez, hogy nincs Napoli meccs Higuaín gól nélkül, újabban pedig ahhoz, hogy kettesével köszön be az ellenfeleinknek. A cím alapján a poszt így róla kellene, hogy szóljon, azonban ez csak részben lesz igaz, mert ahogy múlt héten, úgy a Sassuolo ellen is villogtak a húzóemberek. A különbség csupán az ellenfél tudása volt, és hogy a zöld-fekete csíkosok kis híján úgy elbántak velünk, mint az Interrel, vagy a többi nagy ágyúval. Azonban a már fent említett fickónak és csapattársainak hála, gyorsan helyretettük őket és újabb fontos három ponttal lettünk gazdagabbak. Ma pedig már csak annyi dolgunk maradt, hogy kiszurkoljuk a hamarosan pályára lépő riválisaink botlását.

Ahogy a meccsek mellett pörgött le a november, vele párhuzamosan kezdett kimerülni az elem a csapatból, noha az Európa Liga találkozóit így is rutinból hozta le, ahol talán még izgulni valónk sem akadt. Azonban a játék a hónap vége felé már nem volt olyan meggyőző és az Internek nem is kellett volna sok, hogy pontot raboljon a San Paolóból. Végül a hónap negatívuma az lett, hogy két pontot veszni hagytunk Genovában és az ellenfél hosszú percek után ismét be tudta venni Reina kapuját. A lejtmenet ezzel viszont nem állt meg és Bolognában jött is az első pofon, hogy ezt követően otthon is csak 0-0-ra végezzünk a pocsék formában lévő Romával. Szerencsére ezt a két bökkenőt újabb már nem követte és az elmúlt évekért visszavágtunk az Atalantának, méghozzá idegenben. 2016-ot pedig két győzelemmel nyitottuk és most jön a legfontosabb: téli bajnokok lettek Hamsíkék, mi pedig együtt örvendezünk velük.

A szinte tökéletesen teljesített novemberi hónap után, már előttünk tornyosul a következő feladat: minél jobbat nyújtani, minél több pontot bezsebelni a december során. A küldetést most sem nevezhetjük éppen könnyűnek, hiszen a novemberihez hasonlóan majd itt is lesz egy rangadó, amelyet nehéz idegenbeli túrák fognak közre. Ennek a kalandnak az első állomásán Bolognába látogatunk, ahol legutóbb még Mazzarri idejében tudtunk nyerni - ezen a meccsen harcoltuk ki a BL indulást -, Benítezzel ikszeltünk, tavaly pedig a Serie B-ben vitézkedett az ellenfelünk. Mint mindig, most sem számítunk könnyű 90 percre, annak ellenére, hogy a táblázat egészen mást mutat nekünk.

Közel 55 ezer szurkoló látogatott ki a San Paolóba tegnap este arra a találkozóra, melyet a sajtó nem győzött eleget elemezni előzetesen, és amelyen egy esetleges győzelemmel pont az előttünk lévő riválist lökhettük volna le a táblázat éléről. Nos, a meccset végül behúztuk 2-1-re, amivel a feladatot sikeresen végre is hajtottuk: a Napoli pontelőnnyel várhatja az első helyről a következő fordulót, melyre egészen pontosan 25 éve nem volt példa. Ezt a negyedszázados szünetet pedig éppen a 25-ös mezben játszó játékosunknak köszönhetjük, aki, miután szinte megkönnyebbülni sem tudott, hogy a labda kifelé vágódott a kapufánkról, máris óriási védést kellett bemutatnia Miranda fejesénél a meccs hajrájában. Érthető tehát, miért is ezt a nyitóképet választottuk és miért örül úgy rajta Reina, mintha csak scudettót nyert volna.