A sorozat beindítása már egy ideje tervben volt, de maga az ötlet sokkal régebbi dolog. Most viszont végre megvalósult minden és ezennel útjára is indul a blogon egy havonta megjelenő széria, mely mindig a mögöttünk hagyott hónapra próbál majd fókuszálni, feleleveníteni a legjobb és legrosszabb pillanatokat. Játékosteljesítményeket veszünk górcső alá, megnézzük, hogy melyik volt a hónap legszebb gólja - reméljük nem lesz olyan, hogy nem találunk be -, csalódásokat és kellemes meglepetéseket idézünk fel. Ugyan augusztusban inkább a pálya szélén és a játékosügynökök illetve a klubok között zajlottak az igazi rangadók, de beindult a bajnokság, lement két forduló és van azért megbeszélni való is.
Nem mondhatjuk, hogy mellélőttünk volna azzal, hogy ezt a címet most egyik kedvenc cserejátékosunknak Mertensnek adtuk oda. És most gyorsan helyesbítsünk is, hiszen úgy néz ki, hogy a belga egy forduló után beverekedte magát a kezdőbe. Kellett az a pescarai beszállás és az ott szerzett gólok, és hogy majd a Milan ellen immár kezdőként bizonyítsa, jó döntést hozott meg Sarri azzal, hogy Insignét hagyta a padon. Mertens a San Paolóban talán még jobban játszott - hiába, hogy nem szerzett gólt -, bátran ment előre, jöttek a cselek, feküdtek az összjátékok a társakkal. S tekintsünk előre: ha így folytatja, akkor saját nevelés ide, közönség kedvenc oda, Mertensnek jár a hely a kezdő 11-ben.
A hónap legrosszabbja
Szinte még most is gondolkozok rajta, de végül maradok eredeti döntésemnél: sajnálom Lorenzo, de neked kell javítani óriásit a teljesítményeden szeptemberben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a védelemből is kaphatta volna bárki, hiszen a széleken is sebezhetőek voltunk és sokszor középhátvédjeink sem voltak a helyzet magaslatán. Ám Insigne Pescarában - ott, ahol felhívta magára a figyelmet jó pár éve - harmatgyenge volt, a Milan ellen pedig csupán azt a passzt tudta felmutatni, mely után kialakult a 4-2-es végeredmény. Tétmeccsen akciógólt még egy februári Napoli - Milan 1-1-ről tud felmutatni, ezután csak egy 11-esből szerzett találatot láthatunk a neve mellett. Az EB-n csak percek jutottak neki Conte csapatában, most az új kapitány meghívót sem küldött neki. Ezek tetejébe ott van a kötélhúzás az új szerződése körül, ami nem úgy néz ki, hogy akár a jövő héten megoldódna. Tehát sok sebből vérzik Lorenzo, de innen szép felállni. Én szurkolok neki nagyon.
Lesz ez még jobb is
A hónap gólja
Hat gólt is termeltünk a nyár utolsó hónapjában, mégis könnyen tudtunk választani. A Milan ellen a San Paolóban gyönyörű volt az a felhőfejes, de a másik három gól nem mondható szépnek a maga nemében. A Pescara ellen ugyancsak az egyik gólt emelhetjük ki és végül is elárulom, hogy innen került ki a győztes. Mertens első gólja lett a nyerő, amikor is pár passz után az addig üres területre mozgó belgához került a labda, s ő befelé törve, a 16-os környékéről eleresztett lövésével szépíteni tudtunk.
A hónap legjobb mérkőzése
Nem fogunk megizzadni a kiválasztás során, hiszen a két lejátszott meccsből egyet tudtunk behúzni. A Milan 4-2-es legyőzése visszaadta a reményt, hogy a tavalyi játék nem romlott el és Pescarában csupán egy idény eleji formát fogott ki a csapat. Milik szenzációsan debütált a nápolyi szentélyben, Callejón is jókor volt jó helyen, Mertnes pedig elvitte a show-t a produkciójával. Voltak ugyan védelmi megingásaink, de nem is mi lennénk, ha nem játszanánk egy roppant izgalmas meccset; valahogy a dögunalmas 1-0-ás győzelmeket nem mi szoktuk szállítani a bajnokságban.
A hónap legrosszabb mérkőzése:
Ahogy előbb is említettem és következtetni is lehetett már, ezt Pescarában játszották. Valami érthetetlen, hogy mi csúszott félre az első félidőben, hogy aztán csak egy izzadtságszagú döntetlenre fussa tőlünk. Elől láthatatlanok voltunk, hátul pedig túlságosan sebezhetőek, amit még egy újonc is meg tud bosszulni. El kell fogadnunk, hogy a Pescara rászolgált az egy pontra és ha idén is komoly célkitűzésekkel vágtunk neki a szezonnak, akkor az ilyen pontvesztéseket mellőznünk kellene a jövőben.
A hónap kellemes meglepetése:
Egyértelműen a Mertens - Milik duó berobbanása, melyre valljuk meg, igen kevesen számítottak a bajnoki nyitány előtt. Egyrészt mert Insignével számolt mindenki a támadó hármas bal szélén, másrészt senki nem várta el a lengyeltől, hogy gyorsan bizonyítsa, miért is igazolták le Nápolyba. Hogy a jövőben is olyan sikeres lesz majd ez a páros jó kérdés. Lesznek formaingadozások, Insignét is várjuk vissza a kezdőbe és Gabbiadini tud élni a lehetőséggel, akkor már lehet, hogy egy másik párról fogunk írni szeptemberi összefoglalónkban, vagy később.
Már a Hertha ellen voltak biztató előjelek
A hónap csalódása:
Nem mérkőzés, még csak nem is játékosteljesítmény, hanem a metrcatón mutatott viselkedésünk egy futballistánkkal szemben. Őrjítő volt olvasni, ahogy Gabbiadinitől minden áron meg akartunk szabadulni. Mint valami ragályos betegségtől, vagy egy olyan játékostól, aki csak púp a csapat hátán. Manolo azzal a kevés lehetőséggel sokkal többet letett már a nápolyi asztalra, mint mások dupla annyi játékidővel. Mégis, hol Kalinicről, hol pedig az Evertonról szóltak a hírek, a közös nevező pedig ezekben az volt, Gabbiadininek mennie kell. Csatárunk végül maradt a helyén, most pedig ott tart a történet, hogy a felek már egy jobb szerződésen dolgoznak a háttérben. Kész színház az egész, de hát ne panaszkodjunk, amikor az elnökünk egy producer.
Amire emlékezni fogunk augusztusból:
Ez mindenek előtt a mercato lesz. Az hogy fiatal középpályásokat húztunk be, akik egyértelműen a jövő csapatát alkothatják majd Nápolyban. Rog, Diawara és Zielinski összesített kora nem éri el a 70 évet, fél Európa mégis őket kereste. Nem mondjuk, hogy ne lenne rajtuk egy kis hype, de velük szerencsére nem csak létszámban, de minőségben is bővültünk. Ahogy előbb már tárgyaltuk a mercato pozitív elemei közé emelhetjük Gabbiadini megtartását és egy hosszú saga lezárást, Maksimovic megszerzését. Higuaínt pedig olyan csatárral tudtuk pótolni, akiben minden adottság megvan, hogy egy következő klasszis legyen, akit majd pár év múlva újra nagy összegért adhatunk tovább egy pénzesebb klubnak.
