Egy igaz szerelem története Marek Hamsík nápolyi karrierje - becsüljük ezt meg, mert a modern fociban ez már nagyon (NAGYON) ritka. A Kapitány nyáron már a tízéves jubileumát ünnepelheti annak, hogy a Bresciából Nápolyba szerződött. Pedig anno majdnem északon maradt, ugyanis a Massimiliano Allegri vezette Milan is igen erősen udvarolt neki...A tízéves jubileum mellett az 500. lejátszott tétmeccsét ünnepli a hétvégén Udinében, ennek apropójából a Corriere dello Sport készített vele interjút.

Egy fiatal szlovák, bresciai tehetség, akiért 2007 nyarán kis túlzással a fél Serie A sorban állt...

Az elmúlt meccseken többnyire egy ember húzta a csapat igáját, egyvalaki volt képes az ellenfelek hálójába betalálni. Ez az ember nem más, mint Marek Hamsík, akiről szólni fog a következő poszt. A mostani írásban nem is annyira a karakterek, hanem inkább a képek fognak dominálni, amelynél segítségül vettük a Corriere dello Sport egy korábbi képes-cikkét. Csapatkapitányunkról, Marek Hamsíkról lesz szó, aki már a 10. szezonját tapossa a Napolinál és akit ez alkalomból a híres olasz sportújság górcső alá is vett. Pontosabban az elmúlt évek kezdőcsapatait, melyekben Marek rendre benne szerepelt. Teljesen mindegy volt, hogy Reja, Donadoni, Mazzarri, Benítez vagy Sarri állította össze a kezdő 11-et, a szlovák kihagyhatatlannak bizonyult, olyannyira, hogy idővel Cannavarótól ő örökölte meg a karszalagot. Ma egyfajta szimbóluma a Napolinak és amilyen kölcsönös a szerelem játékos és csapat között, nagyon jó az esély arra, hogy még évekig nálunk játsszon. És ez alatt az időszak alatt fontos rekordokat döntsön meg, gondolok itt elsősorban szereplési és góllövői mutatókra. Ennyi előzetes után pedig nézzük is át ezeket a kezdőket.

"Nápolyt látni és meghalni" - tartja Goethe egyik leghíresebb szólása, melyet itáliai barangolása idején jegyezhetett le. Bár sok variáció van rá, hogy miként is hangozhatott a mondás, melyet csak maga a híres költő tudna megmondani nekünk. Addig pedig megy a találgatás. Azonban nem is ez az érdekes most számunkra, hanem az, hogyha Nápolyban járunk, akkor a sok érdekes épület és látnivaló mellett, létezik egy hely, amelyet egyszerűen nem szabad kihagynunk.

Valamelyest hihetetlen és egyben dühítő is, hogy ahol korábban olyan csatárok szállították a gólokat, mint Cavani vagy Higuaín, most hiánycikk lett belőle. Mely csapat az elmúlt években gólkirályokat adott a ligának és aktuális kilences gólfelelőse mindig bőségesen termelt, most két olyan támadót tud magáénak, akik különböző oknál fogva nem tudnak betalálni az ellenfeleknek. Miliket a súlyos sérülése tartja távol a játéktól, míg társa Gabbiadini olyan mentális problémákkal küzd augusztus óta, mellyel ritkán találkozik az ember. A szurkoló nem akarja megérteni, Sarri pedig nem tud ezen segíteni. De miért is kellene, mikor ennek a megoldása Manolo feladata kell, hogy legyen. Aki viszont nem képes magát túltenni ezen, a pótlására kreált hamis kilences alakulat pedig túl vékonyka. Nos, akárhogy is csűröm-csavarom a bevezetőt, egy a lényeg: a Lazio ellen ezen a ponton szalasztottuk el a győzelmünket.

Úgy néz ki, meghosszabbítja a csapat az októbert. Igen, november másodika van, és a tegnapi BL-meccs is már novemberre esett. Az isztambuli BL-meccs a Besiktas ellen egy embernek, Marek Hamsíknak köszönhető, hogy nem nagyon, hanem csak kicsit indult csúnyán.

Október hónap során hat tétmeccset játszottunk, abból négy vereséggel zárult. Hamsíkék kikaptak (nem feltétlenül időrendi sorrendben) a Romától, a Juvétól, az Atalantától és a BL-ben a Besiktastól, e mellé viszont csak két győzelmet sikerült felmutatni, azt sem éppen acélos ellenfelek, hanem a potenciális kiesőjelölt Empoli és a tökutolsó Crotone ellen. Ezeken legalább a győzelem összejött, de ennyi is, amit ki lehet ezekből a meccsekből emelni.